Beterjesztették hát a különsarcról szóló törvény tervezetét. Most itt tekintsünk el attól, hogy már a beterjesztés is gusztustalanra sikerült – tegnap este az agit-propos Szijjártó még bizonygatta, hogy az adótörvények beterjesztése a kormány dolga és nem erősítette meg azt, hogy egyéni képviselők fogják benyújtani a javaslatot. Végül természetesen a párt két ökle, a frakcióvezető meg a Tóni jegyezték a javaslatot, elkerülve azt, hogy a jogszabály tervezetét társadalmi vitára kelljen bocsátani.
Ami ennél sokkal érdekesebb az az, hogy a törvény szövegéből mennyire kilóg a lóláb.
Mert bár – most csak a bolti kiskereskedelmi tevékenységnél maradva – elvileg mindenki alanya az adónak, aki ilyen tevékenységet folytat Magyarországon, de persze akinek a nettó éves forgalma 500 millió forint alatt van, az nem fizet különadót. 30 milliárdig a különadó mértéke 0,1 %, 30-100 milliárdig 0,4 %, és csak a 100 milliárd fölötti forgalmú cégeknek kell 2,5 milliárdot fizetni.
Mivel közismert tény, hogy pl. a CBA, a Coop vagy a Reál bolthálózatai összforgalmuk tekintetében bőven felveszik a versenyt az olyan nagy multikkal, mint a Tesco vagy a SPAR, de nekik nem egy cégből áll a hálózatuk, hanem sok kicsi, egymáshoz nem, vagy csak kis részben kapcsolódó vállalkozásból, ezért ők nagyobb részben kiesnek az adó hatálya alól.
Az
egyik kimutatás szerint, amely az élelmiszer-hálózatokat irányító cégek bevallott mérlegei alapján készült a TESCO éves forgalma közel 600 milliárd, és a CBA éves forgalma kb. 25 milliárd forint (azaz a 30 milliárdos adósávba éppen belefér). Egy
másik kimutatás szerint, amely az adott cégcsoport nevével fémjelzett üzletek összes éves forgalmát nézi, a Tesco továbbra is 600 milliárd körüli eredménnyel büszkélkedhet, itt viszont már a CBA is 547,5 milliárdos forgalmat jegyez.
Ugye nem kell magyarázni: az adót a cégek az előbbi, és nem az utóbbi kimutatás szerinti alapon fogják fizetni.
És hogy még ez se legyen elég: a progresszív adózással el lehetett érni azt is, hogy mivel a CBA belefér az 500 milló–30 milliárd forgalmú cégek sávjába, itt csak 0,1 % legyen az adó mértéke, 100 milliárd forint felett viszont 2,5 %. Azaz, a CBA adóját is döntő részben a Tesco és a SPAR fizeti meg.
Ügyes, ugye? A magyar üzletlánc érdekérvényesítő képessége nem legenda – elég csak a múlt heti HVG cikkére gondolni, ahol részletesen bemutatták a CBA és a párt közeli kapcsolatát. Most megkapták a jussukat azért, hogy a pártot támogatták: persze, nekik is kell tessék-lássék módon adót fizetni, de ennél sokkal jobb, hogy a versenytársakra lesújtott a hatalom. Ezzel pl. a CBA piaci részesedése tovább nőhet; és mindennek a kormány adminisztratív intézkedése az oka.
De a multiknak sem kell búslakodni: meg kell nézni, hogy nem érdemes-e gyorsan átszervezni cégeiket. Minden egyes TESCO vagy SPAR üzletet külön-külön gazdasági társaságba lehetne szétválasztani, és off-shore cégek tulajdonába kell adni… Hátha működik.
