2010.10.20. 12:43
Szakadjon-e az MSZP?
A demokratikus ellenzék romokban hever.
Így szól a manapság oly divatos általános megállapítás; és mi tagadás, ez így is van. Az okokat - nagyjából - ismerjük, a diagnózis pedig egyértelmű: mára a demokratikus ellenzéknek a társadalmi beágyazottsága, a választók széles körében meglévő támogatottsága, és nem utolsó sorban a gazdasági háttere elképesztően meggyengült.
Sok vita folyt már arról, hogy vajon az MSZP-vel, vagy új párttal kellene-e nekikezdeni az ellenzék "újjáépítésének". És bármelyik formációt választjuk is, kérdés marad, hogy kik lehetnek azok a karizmatikus, hiteles és új arcok, akik képesek elhitetni a választókkal, hogy van más út, mint a pannon putyinizmus. Mert tényleg van!
(Az LMP-ről itt most nem kívánok megemlékezni: szerintem egy magára valamit is adó, valóban tudatos liberális nem veszi komolyan ezt a szedett-vedett elveket valló és néhol Orbánnal nyíltan kokettáló társaságot.)
Gyurcsány Ferenc már beharangozott, és a héten megalapítandó plattformja csak egy az iniciatívák közül - kétségkívül a leglátványosabb. De ő is (legalábbis ezt mondja) egyelőre a párton belül képzeli el az ellenzék építését; egyezően a párt main streamjével. Szili Katalin kívülről próbálkozik ugyan, de mondjuk ki: akciója és politikai viselkedése inkább a szánalomra méltó, futottak még kategóriájába tartozik.
Mindezekkel szemben szerintem ki kell mondani: az MSZP-t egyben tartani nem lehet. És itt tanulni kell Orbán első titkár hibájából: nem egy a tábor és nem is egy a zászló a bal oldalon sem.
Mert ugyebár, vannak a nyugdíjasok, meg a „panelprolik”, akiknek egy jelentős része baloldali kötődésű, és akkor is „a zutódpártra” szavaz, ha cigánygyerekek potyognak az égből. Van aztán egy városi értelmiségi réteg, amelynek a Fidesz nem tetszik. Viszont nem is akar a maradék, harmadik vonalbeli "régi komcsik" által képviselt MSZP-re szavazni.
Kétségtelenül léteznek olyanok, akik elfordultak a párttól, és a Jobbikot támogatták – például az északkeleti végeken, mert a szegénység mellett a romák életvitele kapcsán tett benyomásaik és a velük szembeni hecckampány átsodorta őket. Vannak továbbá az ingadozó, részben rejtőzködő szavazók országszerte, akik teljesen lebénultak az elmúlt 8 év kormányzásától (így mondjuk, az MSZP-t büntetve most a Fideszre szavaztak, de inkább csak a kisebbik rossz elvén).
Jól látszik, hogy igen heterogén csoportot kellene egyben tartani – és ráadásul még így is biztosan felületes és szubjektív a csoportosításom.
Ne áltassuk magunkat! Ennyi potenciális választónak a jelen helyzetben nem lehet egyszerre megfelelni. Ki kell azt is mondani, hogy legalább három párt, de legalábbis három "brand" felépítése szükséges a mai demokratikus ellenzék romjain: egy lehetne a mostani MSZP (amelyik a mélyen baloldali, a nyugdíjas és a szegényebb emberek pártja lenne); egy lehetne továbbá a frissített és modern, a kor kihívásainak megfelelő szociáldemokrata tömörülés(amelyik a régi szavazók visszahódítására és a fiatalok megszólítására vállalkozhatna), valamint kell egy liberális párt (amelyik a politikai paletta ezen oldalát is képviselő szavazóknak kedves). Később persze ezekből létre jöhetne akár egy „olajfa” koalíció is, ha az idő úgy hozza.
Igen, tudom: mindehhez pénz és karizmatikus vezetők is kellenek (a programok és arculatok, valamint a szellemi potenciál frissítésén túl). Pénz pedig egyre kevesebb van most - a párt az önkormányzatokból is kiszorult, a források lecsökkentek és a tőkés csoportok sem igyekszenek támogatni most az ellenzéket.
De mégis azt mondom - most kell elkezdeni. Most kell a meglévő forrásokat, a szinergiákat (úgymint meglévő ingatlanok közös kihasználása, részben közös kiszolgáló hálózat kiépítése a három brand által stb.) felhasználva megindítani helyben az építkezést. Gőzerővel kell keresni a fiatal és hiteles arcokat és azokat körzetről körzetre közel kell vinni az emberekhez.
Mert előbb-utóbb kell hogy legyen igény a megfelelő alternatívákat felmutatni tudó ellenzékre, amely változatos, friss és alkotóképes. És addigra készen kell állni a "felépített", tettrekész politikusokkal és új megoldási javaslatokkal.
Elkezdeni holnap már azért késő, mert a folyamat oly hosszú, oly kínkeserves lesz, hogy ha most nem indulunk el ezen az úton, akkor csak az MSZP nyilvánvaló agóniáját, és ezzel az orbáni viktatúra regnálását hosszabbítjuk meg.
Ehhez pedig még ma ki kellene mondani: az MSZP-t ebben a formájában egyben tartani nemcsakhogy nem lehet, de nem is szükséges. Sőt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://elmunkas.blog.hu/api/trackback/id/tr402385810
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.