Palikám, figyelj egy kicsit rám! Tudom, nehéz lehet sűrű reprezentációs teendőid között; hiszen süteményeket kell osztani, elesetteket kell megsegíteni - ez is fontos, de most van fontosabb.

Mert hát, Pali, ha ezt a médiaborzadványt sem küldöd el... Ha nem küldöd az Alkotmánybíróság elé... Ha nem hallod meg a zúgolódó sajtó hangját (nemcsak a balodalinak mondott, hanem a joboldali média képviselőiét)... Ha nem látod, hogy a ma még csendes többség egyáltalán nem nézi jó szemmel a forradalmi hevület túlkapásait... Ha nem jutnak el hozzád a nemzetközi visszhangok, és a szabadságjogokat féltő intézmények rosszallásai... Ha már képtelen vagy arra, hogy épeszű jogászok, nemcsak a párt által rád tukmált "álprofik" véleményét is megfontold...

Nos akkor, Palikám, én most teszek még egy kísérletet. Felszólítalak, hogy végezd már rendesen a munkádat! Őrködj a jogállam felett is egy kicsit. Csak egy ici-picit. 

Vagy tán annál nagyobb prémiumot kapsz, minél több törvényt írsz alá? Hát ezt ígérte Neked a Viktor?

Ne hallgass rá! Van ma még Alkotmányunk, és annak vannak egyértelmű rendelkezései. Az is egyértelmű, hogy a médiatákolmány pedig beleütközik abba. De megértem én, hogy ennek eldöntése magas neked - csak akkor hagyd a valódi profikra. Hagyd az alkotmánybírákra, akiknek már nagy rutinuk van ebben; s nem kell neked egyedül egy ilyen nehéz döntést meghozni.

Ellenkező esetben, Pali, jobb ha már most kiállsz a Kossuth térre, egy bohócsipkával a fejeden. Mert biztos lehetsz benne, hogy a történelem legfeljebb ennyire fogja értékelni a munkásságodat.